Vázsnoki Varázsnok

Eredetileg teljesen más címet akartam adni ennek a résznek, mert volt egy olyan történet, amit végül majd ebbe fogok beleszőni. Úgy, ahogyan ezt máskor is szoktam. Érdekes egyébként, hogy van, akit zavar az, hogy egy-egy írásomban egyszerre több párhuzamos eseményt is vezetgetek egyszerre, egyidőben, mások pedig éppen ezt szeretik benne. Én igazából ezt élvezem jobban,… Tovább »

Az egyik lépés adja a másikat, az pedig a következőt. Amaz pedig az az utánit… Ma olyan érzelmi állapotba kerültem, ami miatt úgy döntöttem, hogy félreteszek mindent pár órácskára. Azok megvárnak, de az érzés gyorsan elillanna. Ezt a pillanatot pedig most nem hagynám kicsordogálni az ujjaim közül. Dióhéjban annyit csak az előző eseményekről, hogy az… Tovább »

Ez egy komolyan sírvaröhögős, hentergős írás lesz. De előtte, míg összeszedsz kellő mennyiségű papírzsepit, egy kis elmélkedés, némi életbölcsességgel megfűszerezve… Az előző írásom több szempontból is történelmi volt. Első alkalommal próbáltam ki azt, hogy mennyit tudok írni egyetlen nap alatt. És bár maradt még bennem gondolat, élmény, és mondanivaló, körülbelül 8 és fél – 9… Tovább »

… vagy belehalni az erőlködésbe. Ez egyfajta ars poetica. Megtanultam még azt is, hogy inkább lássanak halottnak, mint tehetetlennek. Hát… Lássuk csak. Azt is tanultam, hogy egy író onnantól számít írónak, amikor legalább napi 5.000 szót tud írni. Ha végre odajutok, hogy elkezdhetek írni, általában nem szokott nehézségem lenni ezzel, de még sosem írtam ennyit… Tovább »

Elnézést, ezt nem tudtam szebben leírni. Ez van. Körülbelül három hete beteg vagyok. Nem egészen tudom behatárolni, és nem is mindig ugyanúgy voltam, egyszerűen csak már legalább három hete azt érzem, hogy az egészségi állapotom nem enged… Nem enged előrelépni. Persze kicselezem néha, és sikerült is párszor, de alapvetően van egy folyamatosan fennálló “beteg vagyok”… Tovább »