Vázsnoki Varázsnok

Tegnap este – miközben írtam a réges-régi szerelmi történetet a könyvemhez, eszembe jutott valami. Körkérdést tettem közzé, megkérdezve a következőt: “Hölgyeim!Mit éreznétek, mit szólnátok, ha egyszer csak váratlanul egy régi szerelmetek történetével találnátok magatokat szembe?” És hogy mire számítottam? Egy régebbi korban ezt a kérdést értelmetlen lett volna feltenni is. Melyik úrhölgy, vagy neadj’ Isten,… Tovább »

Némi döccenőkkel, de halad a könyvírás. Arra gondoltam, felteszek ide is egy kis részletet. A közösségi oldalon úgyis nagy figyelmet kapott… 🙂 “1986 ősze… Nem tegnap volt, de sosem felejtem el. Végre elmúlt a katonaévem. Kegyetlenül megviselt. Azt hiszem, sokkos állapotban voltam miatta pár évig – egy egész Emberiségből ábrándultam ki tizenegy és fél hónap… Tovább »

Az előző történetem ott fejeződött be, hogy végül vasárnap éjjel fél 3 körül sikerült ágyba kerülnöm… Hétfőn jócskán belealudtam a délelőttbe. A felkelés sem akart menni sehogyan sem. Nyomasztottak az előttem álló feladatok. Sajnos ilyenkor, amikor rajtam kívül álló dolgokra kell várnom, nem tudok másra koncentrálni. Ilyenkor csak felesleges időfecsérlő dolgokat tudok csinálni. Lézengek össze-vissza,… Tovább »

Rázós napok voltak ezek… Úgy szó szerint is. De egyébként is mintha szikrázott volna a levegő körülöttem. Innen pedig már nincs visszaút… Erre jöttem rá egyik nap. De fogalmam sincs, melyik volt az a nap. Egyszer csak huss… elszállt velem az idő, és most itt ülök pislogva, hogy a bánatba kerültem ide? Merre lesz a… Tovább »

Eljött ez a pillanat is. Megakadtam most. Kicsit fáradtnak is érzem magam, ezért inkább írok most. Persze le is fekhetnék, de akkor hogyan mutathatnám magam erősnek és tökösnek? 😀 Nagyon megváltoztak a dolgok, és most egyszerre kellene gyorsítani, meg lassítani. Majd reggelre kiderül, hogy melyik pedálra esett a választás. Az történt, hogy írom a könyvet,… Tovább »

Tegnap éjjel rájöttem valamire, amitől annyira felkavarodott belül minden, hogy alig bírtam elaludni tőle. Már majdnem felkeltem, hogy azonnal megírjam. De úgy gondoltam, hagynom kell ülepedni a dolgot. Mostanában a párkeresés van napirenden – elsősorban elvi síkon, mert valami megmagyarázhatatlan furcsa belső gát még bennem van, ami miatt egyfajta hiányérzet van belül, és azt érzem,… Tovább »

Jó kis maszlagba keveredtem… Azazhogy kevertem MAGAMAT. Mi a fene az a problémaéhség? Egy FERTŐZŐ betegség. Azért lett nekem a Tutya, mert ráébredtem… Emlékszem, éppen az 51. születésnapom volt, egy hölgynél dolgoztam Sásdon – talán füvet kellett nyírni, meg ilyesmik, és mondta a hölgy, hogy nem kell bezárni a kaput, mert 10 óra körül jönnek… Tovább »

Felmerült a kérdés, hogy “tényleg ez kellene a nőknek egy férfitól?”. Akkor most forduljunk meg egy pillanatra a lovon, mert – bár néhányan nem ismerik ezt fel – arrafelé a pacinak a popója van. 😉 Utazzunk vissza úgy száz évet a történelemben. Például az én nagyszüleim éppen azokban az években születtek. Nem furcsa az, hogy… Tovább »

Igen. Szó szerint. Pörgős napjaim voltak mostanában. Elindult az írói karrierem, és sűrű tanulós programon vagyok túl. Tegnapelőtt évtervezés, tegnap könyvkiadás volt a téma. Mindkettő életbevágó volt itt és most. Sokat tanultam, és sok mindenre rájöttem… Nem volt minden nagyon simogató. De azt kell, hogy mondjam, hogy megértem. Megértem a fejlődésre, az előrelépésre, és arra,… Tovább »

Fergeteges hétvégén vagyok túl. Megfordítottam a Sors Kerekét. Történelmet írtam, amire már hosszú-hosszú ideje nem volt példa. És nem lehet eltúlozni azt, ami most történt, mert nincsenek rá igazán megfelelő szavak, amikkel le lehetne írni. Megpróbálom azért. Azúgyvóóót… A múlt héten a hurok egyre csak szorult a nyakam körül. Látható volt, hogy nem fog menni…. Tovább »