Vázsnoki Varázsnok

Ülök a bioboltban, és hallgatom a járókeret egyenletes csattogását. Odakint a tűző napon a sánta koldus cigány asszony kitartóan rója a köröket, hogy megszerezze a napi betevőre a pénzt. A betevő kannás borra… Elgondolkodtat, hogy az ember mennyi rengeteg felesleges erőfeszítést tesz a dolgokba, és csak rója a köröket, csattogós járókerettel, mint egy megszállott… A… Tovább »

Csak röviden írok ma, mert elég későn értem haza, és holnaptól megint lesz egy hosszabb hajnalban kelős időszak. Vitákat váltott ki az utóbbi néhány írásom. Egyrészt volt, aki szerint nem kellene ilyen vad dolgokat írni, mert ezzel megzavarom az olvasók lelkét. Szerinte fel kellene mérnem az olvasók hozzáállását. Hmm… Egy nyilvános bloghoz mérjem fel az olvasók… Tovább »

Jó ideje ezen kattogtam már. Mióta árokba borult a szekér, és ki sem látszottam a gané alól, ezen járt folyton-folyvást az agyam. Hogyan lesz ebből az, aminek lennie KELL? Addig is teljes lelketlenséggel múlattam a napokat, egyiket a másik után… Volt az a dolog, az az újraélesztős dolog, hogyha megtalálod az elbukott célodat, és újra… Tovább »

Furcsa érzés fog el, ha ezt a szót meghallom. Nem tudom, te hogy vagy vele. Egy olyan téma, amit nem nagyon szokás megtárgyalni nyíltan. Valami miatt tabu. Talán mert legbelül az ember érzi, hogy van ebben valami… valami… IGAZSÁGTALANSÁG? Valami, amit szégyellni kell… Előző életek – következő életek… Az a helyzet, hogy nem vitatkozom ilyesmiről azokkal,… Tovább »

A tegnapi mély és komoly téma után valami lazulás. Egy újabb Csacsogós-nénis történet így hét kezdésnek. Történt, hogy úgy két hete – talán először, vagy másodszor dolgoztam a Csacsogós néninél, és megjött a nyugdíja. Már akkor olyan bizalmat élveztem nála, hogy láthatóan minden izgalom nélkül hagyta az asztalon az egész pénzt. Furcsa módon ez tőle… Tovább »

Tegnapelőtt volt az anyu 75 éves. Ritkán beszélek a szüleimmel, ez egy hosszú történet… Tavaly ilyenkor teljesen megszakítottam velük minden kapcsolatot, az összes kommunikáció, amire képesek voltak, csak folyamatos fájdalommal járt a számomra, és egy idő után azt kellett észrevennem, hogy képtelen vagyok tenni ellene, így minden kapcsolatot megszakítottam velük. Azóta a viszony elég hideg…. Tovább »

… a kihagyott lehetőségek nyaráról. Hát igen. Körülnézek magam körül, lassan látom megint a dolgokat úgy, ahogyan azok vannak. A nyár kétharmada eltelt. Mindegy, hogy van belőle még egy hónap, de a lényegi dolgok megtörténtek. Sok változásra nem lehet már számítani, és furcsa módon kezdem magam felkészíteni az őszre és a télre. Persze amit még… Tovább »

Nehéz visszamenőleg összeszedni, mi mikor hogyan volt, de megpróbálom. Ez a sztori megérdemel ennyit! Annyira aranyos az egész! 🙂 Azt hiszem, két hete dolgoztam utoljára a bioboltban Pécsen, és már lehetett látni előre, hogy azt követően munkahiány várható. És egyébként is szerettem volna végre a közelben dolgozni, a kutyának se volt kedve minden hajnalban kelni, álmosan… Tovább »

Ez a hónap bizony elfutott. Kezdetben arra vártam, hogy túl legyek egy jelentős eseményen. Akkor azért nem írtam. Utána elindultak a dolgok mindenfelé, amit egyik nap nem írtam meg, másnapra már nem volt aktuális, majd az azutánin a következő lett idejét múlt… és így tovább, és így tovább. Így írjon blogot a szegény ember. Aztán… Tovább »

Talán megvan a vicc neked is, mikor a végén a medve ezt mondja a vadásznak: “Ej-ej vadász, te szopni jársz az erdőbe…!” Hát igen. Eredetileg volt egy elképzelésem. Kimentem az udvarra, körülnéztem, több, mint 20 gyümölcsfa, így szemre több, mint 2000 négyzetméternyi földterület: mi kellhet még? Lesz itt több mázsa gyümölcs, rengeteg zöldség, a pincében… Tovább »