Vázsnoki Varázsnok

Leültem. Írni. Mert ezt most KELL. Rájöttem valami olyanra, ami most itt ebben a pillanatban teljesen megfordította az egész életemről és a jövőmről alkotott képemet. Végleg. Huhh. Hol is kezdjem? Életem legboldogabb hetében vagyok, és nagyon-nagyon úgy tűnik, hogy ez az álom nem fog véget érni. Sőt. Még csak most kezd igazán beindulni. Ez valami… Tovább »

Jó régen írtam már ide. Legalábbis magamhoz képest régen. Folyamatos felfordulás, majd a felfordulás felfordulásának a felfordulásának a… Szép kis Élet. Mondhatom. Kellett ez nekem. Kérdés ez, vagy kijelentés? Minap – alig … nem is tudom, valahány nappal ezelőtt – felfigyeltem egy ismeretlen követőmre. Időnként nyomott a bejegyzéseimre egy-egy tecciket. Úgy a harmadik vagy negyedik… Tovább »

Író lennék? Vagy marketinges? Esetleg mindkettő? Vagy valami más? Elgondolkodtam most ezen. A lány, akihez hűtlen voltam, azt mondta, hogy nekem inkább írnom kellene, nem melóznom. Jedi-tanítóm egyszer azt mondta valamelyik anyagában, hogy az az ember író, aki tud napi legalább 15.000 karakternyi szöveget írni. Amikor aktívan blogoltam, ezt napi szinten heteken át túlteljesítettem. Pedig… Tovább »

A faszállítós nap óta nem írtam ide. Azért, mert azt gondoltam, hogy csak akkor fogok írni, ha vidám történetem van. És mostanában ilyen nem nagyon jutott az eszembe. Csakhogy a fejlécben meg az áll, hogy krónika. Úgyhogy mégiscsak írok. Aztán így is – úgy is lesz, aki panaszkodásnak veszi majd. Nem tarthatom magamban a gondolataimat… Tovább »

Ezennel a turkálót megnyitom. Itt lesznek kitéve a régebbi történeteim. Bár használt, mégis (sokaknak) újszerű cuccok. Csupa príma áru… 😉 El sem tudom mondani, mióta készülök erre. De eddig sosem mertem. Ez a mostani blog immáron az ötödik blogom. Talán. Blogoltam már hátizéno néven és más néven is (ne keresd, sehol nem találod már a… Tovább »

Ez az az írásom, amit reggel fészen beígértem. Magam sem értem, hogy történt. Volt egy pillanat, ami olyan hatással volt rám, hogy egész nap ezen járt az agyam. És amikor hazaértem, lefekvés előtt odaültem a számítógéphez, és elkezdtem, és csak írtam, és írtam… és egyszer csak elkészült. Egy szuszra! Soha azelőtt nem csináltam semmi ilyesmit,… Tovább »

Neked, kedves olvasóm, kedves bátorítóm (ha eddig figyelemmel követtél). Nélküled nem jutottam volna el eddig. Egy remélhetőleg leendő sikersztorit olvasol éppen. A semmiből, sőt még annál is lejjebbről kezdődött, és valahogyan elindult, és egyszer csak kezdtek körvonalai lenni. “Szia Annyira jo látni ezt a sok pozitív posztot amit a facen nap mint nap képekkel megosztasz…. Tovább »

Lesznek, akik nem fognak most örülni, de mégis.Tavaly év vége felé úgy döntöttem, hogy az egész életemet lecserélem. Benne mindent és mindenkit. Ez azt jelentette, hogy lényegében szinte mindenkivel megszakítottam a kapcsolatot – ismerősök, család, stb. Barátaim nem voltak, úgyhogy nem kellett senkit sem megbántanom. Egyedül karácsonyoztam. Senki nem keresett és senkit nem kerestem. Senki… Tovább »