Jó régen írtam már ide. Legalábbis magamhoz képest régen. Folyamatos felfordulás, majd a felfordulás felfordulásának a felfordulásának a… Szép kis Élet. Mondhatom. Kellett ez nekem. Kérdés ez, vagy kijelentés?
Minap – alig … nem is tudom, valahány nappal ezelőtt – felfigyeltem egy ismeretlen követőmre. Időnként nyomott a bejegyzéseimre egy-egy tecciket. Úgy a harmadik vagy negyedik ilyen vakmerő tette után írtam neki egy üzenetet, érdeklődve, hogy ugyanmár minek teccikeli az én dolgaimat. Na ebből egy ideig nem lett semmi.
Aztán válaszolt. Az időt már nem tudom, de tényleg csak alig pár napja. Elkezdtünk csevegni online. Aztán megint, megint, megint… Éjjelente sokáig. Reggel meg kezdődött elölről. Közben mindketten tettük a dolgunkat. De folyamatosan azon gondolkodtunk… Egymáson. Mondta. Én is mondtam.
Vannak pozitív és negatív pontjaink egymás listáján. Korban és … Szóval korban nagyon kiesik az én elképzeléseimből. Azt gondolom, hogy talán mentalitásban is. De ez az utolsó nekem valahogy ilyen képlékenynek tűnik.
Óvatosak vagyunk. Mindketten. Egyszerre félünk az újabb pofára eséstől is, meg egyszerre vágyunk valamire, amit talán meg tudnánk adni egymásnak.
Első csevegésünk alkalmával kinyilvánította, hogy nekem szeretné ajándékozni a biciklijét. Mondtam, hogy ez a 400 km ez messze van. Erre azt válaszolta, hogy elküldi nekem postán. Na mondom: hiszem, ha látom! Kiderült, két napja azon fáradozik, hogy a bicikli rendben legyen. Éppen e percekben megy hozzá a postás. Na erre mondom én, hogy pofámleszakad.
Tegnap este kicsit visszafordultunk. Előtte annyira belementünk egymás életébe és érzelmeibe, hogy úgy éreztem, ezt nem lehet tovább folytatni. Azután… Ma rájöttem, hogy de.
Így aztán ma írtam egy levelet neki. Az a címe, hogy “Utolsó levél”.
Elegem lett.
Megírtam neki valami olyasmit, amire – akár így, akár úgy folytatódik a sztori, de – mindenképpen szükség volt. Meggyőződésem, hogy mindkettőnknek.
48 órát adtam neki, hogy eljöjjön hozzám. Vagy jön most, vagy ne jöjjön. Soha.
Azután csend. Majd egyszer csak megszólalt a telefonom. Zavart bemutatkozás… És…
Érdekel a folytatás?
Engem is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: